Könyvajánló #8

Sziasztok!

Mivel már régen volt könyvajánló (pontosabban novemberben volt az utolsó), ezért úgy gondoltam, ma elhozok nektek egyet, méghozzá egy olyan könyvről, ami nem is annyira régen, pontosabban decemberben jelent meg. Ez könyv nem más lesz, mint Kerstin Giertől a Fellegszálló.

Tartalom:

Magasan ​fent a svájci hegyekben áll büszkén a Fellegszálló, egy patinás nagyszálló, melynek fénykora már rég letűnt. De mikor az év vége közeledtével a világ minden tájáról megérkeznek a vendégek a híres szilveszteri bálra, az épület úszik a gyönyörű csillárok fényében, a tágas folyosók pedig izgatott zsongással telnek meg.
A tizenhét éves Fanny Bennel, a szállodatulajdonos fiával és a személyzet többi tagjával együtt azonban ki sem lát a munkából, hogy előkészíthesse a vendégek fényűző kikapcsolódását, de nem kerüli el a figyelmét, hogy sokan valójában nem azok, mint aminek mutatják magukat. Milyen titkos tervek kovácsolódnak a hímzett bársonyfüggönyök mögött? Az orosz oligarcha felesége tényleg birtokában van a legendás Nadjeschda-gyémántnak? És miért a homlokzaton mászik fel inkább a jóképű Tristan Brown a 201-es szobából ahelyett, hogy a lépcsőt használná?
Mialatt Fanny megpróbálja Ben segítségével kibogozni a szálakat, még nem sejti, hogy hamarosan egy életveszélyes kaland kellős közepében találja, és nem csak az állása forog kockán, hanem a szíve is.

Vélemény:
Nem is tudom, hogy hogyan kezdjek neki! Nagyon tetszett ez a könyv! Tényleg! Pont egy ilyenre vágytam. Minden volt benne! Szerelem, izgalom, kaland, fantázia.

Ami először fogott meg benne az a borítója volt! Annyira gyönyörűen néz! Szerintem ennyire még soha sem fogott meg egy borító!
Kerstin Giertől még amúgy csak egy könyvet, a Rubinvöröst olvastam, és igazából az a könyv annyira nem nyerte el a tetszésemet, (de azért majd a többi részét is elszeretném olvasni) ezért kicsit féltem, hogy milyen lesz, de mikor megláttam, és elolvastam a tartalom leírását, akkor tudtam, hogy nekem kell!

Nagyon  tetszett, hogy egy teljesen elvarázsolt helyen játszódott, amibe kezdettől fogva beleszerettem és kedvem lett volna elmenni oda, és megszállni ott.
És aminek még nagyon örültem, hogy nem voltak hosszú és unalmas leírások, hanem igazából mindegyik leírást tök jól leírta az író, lényegre törve, és csak a fontosabb dolgokat írta le.

A szereplőkkel is megvoltam elégedve nagyjából, habár volt akit nem igazán szívleltem, és ez a valaki nem más volt, mint Ben. De igazából ez nem az "ő" hibája, csak szimplán nekem túlságosan jófiúnak tűnt, aki tudja mi a kötelessége és azt meg is csinálja. Vagyis ne értsétek félre, semmi bajom a jófiúkkal, de kicsit úgy éreztem, hogy nincs benne semmi különleges. Meg lehet, hogy közre játszott, hogy végig úgy képzelem el, mint egy olyan színészt, akit nem szeretek, mert egy filmben elég rossz szerepet játszott és méghozzá a kinézetét sem szeretem, így már alapból rosszul indított nálam! (Amit amúgy tökre sajnálok...)
A főszereplő lánnyal, Fanny-val abszolút nem volt bajom. Egész szerethető karaktere volt. Egy vagány, öntudatos, figyelmes és kedves lány volt, nem pedig egy elégedetlen, nyafka
szerencsétlenség!

Ami még nagyon tetszett, az történet kidolgozása volt. Az, hogy az író minden részletre kitért és olyan furfangos módon oldotta meg a dolgokat, és mindent úgy írt le, hogy igazából az elején semmi jelentőséget nem adtál neki, pedig egy nagyon fontos dolog volt. Tetszett még, hogy igazából nem lehetett tudni, hogy mi lesz ennek az egész történetnek a vége, és teljes tanácstalanságban voltam, hogy vajon mit hoz ki ebből az író? És amúgy végig, amíg olvastam a könyvet, egy kérdőjel volt bennem, hogy mi miért történik, és ezért teljes kavarodás volt bennem.
De így vissza gondolva, egy olyan jól összetett, kidolgozott művet írt Kerstin Gier, hogy huh! Alig bírom kifejezni szavakkal amit gondolok!

És az, hogy igazából nem tudod, hogy mit gondolj, a szereplőkkel is így volt! És igazából nagyon jól ki volt dolgozva valamennyi szereplő karaktere.
És ha már szereplők, itt van az a dolog, ami, nem is az, hogy nem tetszett, csak kisebb gondokat okozott, ez pedig az, hogy nem tudtam megjegyezni, hogy ki kicsoda, és teljes káosz alakult ki a fejemben, és volt, hogy több fejezeten keresztül tévhitben voltam, míg rájöttem, hogy igazából az a szereplő nem is az akire gondolok... Na mindegy, ez szerintem csak nekem okozott problémát, nem az író hibája!😅

Ami még nagyon megfogott ebben a könyvben, hogy igazából a hotelt is megmutatta, mikor az ünnepi lázban ég, és igazából kedvem lett elmenni erre a szinte már tökéletes helyre! Ez az érzés a könyv olvasása során egyre jobban felerősödött, főleg mikor a titkos folyosókról  és ehhez hasonló dolgokról írt! Olyan érzésem támadt, mintha valami kastélyszálló lenne, vagy valami ilyesmi!

Szóval azt hiszem egy új kedvencet avattam ezzel a könyvvel, és biztos, hogy újra fogom még olvasni! Szóval, ezek után  nem is kérdéses, hogy tetszett- e ez a könyv! Szerintem megéri elolvasni!

Értékelése:

     Borító:  5/5* - kedvenc borító ever

     Cím: 5/5 - teljesen illik hozzá
    
     Stílus: 5/5

     Karakterek/szereplők: 5/5 - olyan sok volt igazából, hogy kénytelen vagyok 5 pontot adni

     Történet: 5/5* - meglepő?

     Szórakoztatás: 5/5

     Izgalom: 5/5

    Oldalszám: 349

    Kedvenc szereplők: Funny Funke, Tristan Brown

   Jellemzése szavakkal: izgalmas, romantikus, rejtélyes, varázslatos


Részletek:


"Az ablakomon halk kopogás hallatszott, ami kiragadott a gondolataimból. Két fekete gombszem nézett rám kívülről, és én sietve kinyitottam az ablakot.
Ez még egy ok volt, hogy szeressem a szobámat. A havasi csókák előszeretettel szálltak le az ablakpárkányomra, feltehetőleg azért, mert az előző szobalakó a tilalom ellenére etette a madarakat. Tilalom ide vagy oda, ezt a szokást én is azonnal lelkesen felvettem. (...) Csak hét madár, semmiféle kárt nem okoznak. (...) Mindegyiket Hugónak kereszteltem el, mert sárga csőrük, csillogó, mélyfekete tollazatuk, és okos, fekete szemük miatt nekem eleinte úgy tűnt, teljesen egyformák. Időközben viszont megtanultam őket megkülönböztetni, így aztán lett egy Melankolikus Hugó, egy Igazán Hihetetlenül Falánk Hugó (mindegyik falánk volt, de ez az Igazán Hihetetlenül Falánk Hugó egyszerűen... igazán hihetetlenül falánk volt), egy Féllábú Hugó, egy Kleptomániás Hugó (eddig már két hajcsatot és egy ásványvizes üveg tetejét csente el tőlem, illetve egyszer majdnem a telefonom töltőjét is, de valahogy még is ő volt a titkos kedvencem), egy Duci Hugó, egy Ugráló Hugó és egy Gyanakvó Hugó."
 

"Mindent a személyzet szokott megenni, ami em sikerült tökéletesre, és nagy szerencsénkre Madame Cléo, a cukrászunk ízig-vérig maximalista volt. Elég volt egy rossz helyre pottyant narancshéjreszelék a mázon, hogy Madame Cléo kijelentse, ez a minyon nem sikerült." 


"Most pedig értékes másodperceket vesztettem, mert nem találtam bele rögtön a kulccsal a zárba. Cserébe viszont azonnal megláttam a cobolysapkát, amikor felkapcsoltam a villanyt.Ott feküdt az ágyon, egyértelműen szőrméből volt, és épp olyan barna foltos, mint Dása kabátja. Aki szerencsés, az szerencsés.  megkönnyebbülve rohantam az ágyhoz, és nyúltam a sapka után.
 -Most aztán szedjük a lábunkat, kis coboly,nehogy kiderüljön, hogy hiába haltál meg - mondtam, ám ekkor észrevettem, hogy nem vagyok egyedül a szobába."


"-Tudod min töröm a fejemet? - kérdezte, a Tiltott Macska pedig élvezettel nekilátott a reggelijének. - A séf azt mondta, hogy a macska már kezdő szakács korában is itt volt a házban. - Pierre tartott egy rövid hatásszünetet. - És az 1989-ben volt.
A számolás ugyan nem volt az erősségem, de még számológép nélkül is kitudtam matekozni, hogy ez nem lehetséges.
 -Talán egy másik macska volt, aki hasonlított erre. egy ugyanilyen vöröses, tigriscsíkos macskaős."


"Egész óvatosan kinyitottam a szekrényajtót, és előbújtam a rejtekhelyemről.Már túl későn vettem észre, hogy valaki a szekrény előtt áll. 
Valaki, aki éppen olyan meglepetten nézett rám, mint én rá. Csak ő sokkal gyorsabban felülemelkedett a meglepetésén.
 -Nézzenek oda - mondta angolul. - Egy szobalány a szekrényben!"


"-Na és tényleg olyan rossz volt az első napod gyerekcsőszként, mint amennyire tartottál tőle? - érdeklődött Monsieur Rocher.
 -Még annál is rosszabb - forgattam meg drámaian a szemem. - Pedig csak két gyerekre vigyáztam! De hát holnaptól már velem lesz egy képzett nevelőnő, aki egészen biztosan tudja, hogy mi a teendő, ha a gyerekek inkább elszaladnak, és egy autó elé vetik magukat, mintsem, hogy embert építsenek."


"-Mit csinálsz te itt tulajdonképpen a déli szárnyba? Méghozzá egy szál egyedül, a csodálóid nélkül?
 -Féltékeny vagy? - Tristan félretűrt gy képzeletbeli tincset sima, bronzszínű homlokából. Szeme jókedvűen csillogott.
 -Ó, igen, szörnyen - mondtam. - Hiszen nélküled olyan unalmas az életem, és teljesen értelmetlen.
Tristan sóhajtott.
 -Igen, milyen jó is volt, mikor még szállodai tolvaj voltam, te pedig titkos ügynök, aki mindig jó időben bukkant fel rossz helyen. Szuper kis csapat voltunk, te meg én, amíg a barátod, a szálloda tulajdonos fia meg nem jelent a képben, és tönkre nem tett mindent. Úgy éreztem magam, mint valami tolakodó sznob, aki csinos szobalányok után járkál.
Erre felkacagtam."


"-Köszi - mondta Ben, és kissé elpirult - Te is elég jól nézel ki Fanny.
Erre kénytelen voltam elvigyorodni.
 -Igen, ezek a kompressziós harisnyák elképesztően divatosak.
 -Mindig jól nézel ki, mindegy, mi van rajtad. - Ben megköszörülte a torkát. - komolyan mondom. Te... te olyan... - Aztán elhallgatott.
Vártam pár másodpercet, aztán azt kérdeztem:
 -Nem kéne már rég lent lenned? Bármely pillanatba elkezdődhet a keringő, nem?
Ben bólintott.
 -De. Csak még előtte... Azt akartam neked mondani, hogy... -Ben újra elnémult, én pedig ismét vártam.
Lent megszólaltak a hegedűk.
 -Az ég szerelmére! - mondtam. - Akármit akarsz is mondani, halaszd el! Az apád megöl, ha nem leszel azonnal oda lent." 


"De a kukucskáló másik oldalán, nem más volt, mint Ludwig asszony, aki kétségbeesetten lóbálta flitteres kézitáskáját.
Az ég szerelmére, mi történt már megint? Hiszen ebben a pillanatban a bálteremben kéne lennie, és élete keringőjét kellene épp táncolnia. Gyorsan el akartam húzni a reteszt, de ekkor hirtelen hátulról egy kéz befogta a számat. És valaki elhúzott az ajtótól.
Addig nem tudtam, hogy mit jelent valódi sokkot kapni. Őszintén szólva addig azt se tudtam, mit jelent igazából félni."


"Csak most vettem észre a vállamban a szúró fájdalmat. Mikor odanyúltam valami nedveset tapintottam. Még egy másodpercig tartott, mire felfogtam, hogy meglőttek."

"-Valami nincs rendbe Fanny? -Tristan figyelmesen vizsgált. - Talán sírtál?
 -Nem! - Végigsimítottam a szemem alatt. - Elkenődött a szempillaspirálom?
 -Most már igen - vigyorgott Tristan."


"-Össze kell szedned magad! - aztán megcsókolt. (...) A hatása hasonlított az öreg Stucky sógorának körtepálinkájáéra. A csók szabályszerűen végig égette a testemet, és friss melegséggel árasztotta el.
 -Ezt már azóta megakartam tenni, hogy először megláttalak. - suttogta, mikor újra elengedett.
 -Oké, oké, ébren vagyok - nyögtem ki. Ami így is volt. Még soha életemben nem voltam éberebb. - Tűnjünk el innen!" 


"Kinyújtottam a kezemet, Kleptomániás Hugó a csillogó valamit büszke gurrogással rakta a tenyeremre. Beletelt egy másodpercbe, míg rájöttem, mi az, aztán levegő után kapkodtam. A platina tiszta ezüst volt, a rózsaszín kő pedig világított, mintha csak most hozták volna az ékszerésztől.
Tehát végül mégis előkerült. És ezzel bezárult a kör.
Kleptomániás Hugó visszahozta Ludwig asszony eltűnt eljegyzési gyűrűjét."

Úgy érzem, egy kicsit hosszúra sikeredett ez a bejegyzés, de azért remélem nem bánjátok! És remélem, hogy tudtam nektek segíteni, mivel instagrammon többen is kérdeztétek, hogy érdemes e elolvasni!😊
Szép napot mindenkinek!

 Csicsóka
 

Előző bejegyzésem: Hello január!
Ehhez kapcsolódó bejegyzéseimért ide kattints!