Blog szülinap!

 Halihó Mindenkinek!

El sem hiszem, hogy ez a nap is eljött! Viszont annál inkább örülök! Hiszen szombaton (május 11.-én) volt a blogom szülinapja!!!


Soha sem voltam egy kitartó ember, és mikor elkezdtem a blogot, sem tudtam megítélni, hogy még ilyenkor is írni fogom! De őszintén szólva, igazán szuper érzés!
Ezen a bejegyzésen elég sokat gondolkodtam, hogy mit/miről is írjak eme nevezetes napon, és végül arra jutottam, hogy egy kicsit mesélni fogok! Remélem nincs ellenetekre, ígérem, nem lesz hosszú!


Még anno egy évvel ezelőtt kezdtem bele a blogba (meglepő módon) és emlékeim szerint talán apukámmal osztottam meg először, hogy mibe is szeretnék kezdeni. Arra sajnos már nem emlékszek olyan tisztán, de szerintem nem gondolkodtam sokat azon hogy legyen e blogom, vagy sem. Belevágtam.
Természetesen, azt nem szeretném kifelejteni, hogy az ötletet egy blogger adta nekem (a blogja megtekintéséért ide kattints), akinek nagyon megtetszettek az írása, és rögtön én is szerettem volna csinálni egyet, így mikor az egyik blogbejegyzéséből megtudtam, hogy hogyan kell létrehozni egy blogot, kaptam az alkalmon, és csináltam egyet!
Nem hazudok, ha azt mondom, hogy az elején nehéz volt, és akkor sem hazudok, ha azt mondom, hogy a mai napig is néha elég nehéz, de úgy gondolom, hogy ez csak természetes, ez hozzá járul!

Azt, hogy honnan jött ez a név....? Ezt is sikerült gyorsan kitalálnom, mivel ahova járok közösségbe, ott az egyik lány elnevezett Csicsókának (azóta se hív így) és végül úgy döntöttem, hogy ez legyen, mivel egész jó ötlet, és majd egy amolyan álnévként is használhatom majd (az elköszönésekkor).


Később instagram oldalt is csináltam a blognak (ami még amúgy mindig megvan és alkalmanként még működik is), de végül elvetettem a használatát, abból a szempontból, hogy személyes dolgokat osszak meg veletek (mivel ennek nem tudtam megfelelni), no meg a frissen kikerült blogbejegyzéseimet. Így a mai napig a személyesebb valamint a bloggal való információkat a @booksgramm_ oldalamon osztom meg.


Vissza térve a blogra. Miért is hoztam létre? Ezt még az első bejegyzésemben se tudtam megmondani és azóta sem tudom! Habár lehet, hogy azért, mert láttam az instagrammon, hogy tök sok mindenki csinál blogot, és hogy milyen szuper közösség alakult ki, no meg hozzá tartozik még az is, hogy én írásban sokkal jobban, könnyebben tudom kifejezni magamat, mint szóban. Ami amúgy nem tudom, hogy miért van, mivel alapból egy igen beszédes lány vagyok!  De nagyon örülök, hogy megtettem ezt a lépést, és létrehoztam egy blogot, mivel azóta is nagyon szeretem ezt csinálni!


Hogyan is szokott kinézni egy blogbejegyzés írás?
Én őszintén szólva mindent ami a bloggal kapcsolatos önállóan csinálok, többnyire. Általában úgy csinálom, hogy először is, kitalálom, hogy milyen témájú legyen a blogbejegyzés. Ha ezzel megvagyok, akkor általában fejben megpróbálom összeállítani, hogy mi legyen a címe, milyen képek legyenek benne, és természetesen a legfontosabb, hogy mit írjak bele. Ezek után jön az írás, ami előfordul, hogy több napig tart (részletekbe), van, hogy egy huzamba megírom. (Elő szokott fordulni, hogy anyukám átolvassa előtte, mielőtt kiraknám.) És hogy ha már ezzel is megvagyunk, mehet is ki.
Úgyhogy körülbelül ennyi, nem sok érdekes van benne!😁


Mit ad nekem a blog?
Talán ezt a legnehezebb megfogalmazni. Szóval nem is írok most olyan sokat, majd egy másik bejegyzésben!😉 De elsősorban nyugalmat. Ezt, hogy is értem? Például, amikor megvagyok bántódva, vagy rossz napom volt, és leülök blogot írni, hirtelen mindent elfelejtek és egy kicsit megnyugodok, mert csak a blogbejegyzésre összpontosítok.
Másodsorban ad egy kis önbizalmat, büszkeséget, hogy én ilyet csinálok! Habár őszinte leszek, soha senkinek sem (aki ismerős) szeretem elmondani, hogy blogot írok, mert mindig félek, hogy kiröhögnek(, vagy ilyesmi) a gondolataim miatt, de legbelül mindig is büszke voltam, hogy én ilyet csinálok!
És a legutolsó dolog (habár lenne még pár a tarsolyomban), amit nem is igazán a blog, hanem inkább Ti adtok, hát mi más is lehetne, ha nem a szeretet és a rengeteg biztatás?!  Szerintem azért Ti is eltudjátok képzelni, hogy mennyire felemelő érzés mikor valaki megdicséri a munkádat és jó kívánságokkal lep el! Nos, pontosan ezzel szembesülök hétről hétre!😊💕

Most már, így egy év után, már nem is nagyon tudom elképzelni, hogy ne írjak blogot, mivel a hétköznapjaim részévé vált. Nem hiszem, hogy egyhamar abba tudnám hagyni, mivel még van pár blogbejegyzés ötletem, meg úgy alapból is, szeretem leírni a véleményemet, habár amúgy bevallom, hogy pont mostanság volt egy kisebb nagyobb megingásom, de, hogy ennek mi lesz a vége, hogy mit takar a jövő, majd meglátjuk! Most még maradok!😉

Köszönöm, annak aki ebben az egy évben (bármelyik részében) velem tartott, és támogatott, és remélem, hogy az elkövetkező évben is velem tart!💖😘


Csicsóka

(A képek sajátok voltak)