Útinapló #3 - Erdély

Halihó Mindenkinek!

Pár napja érkeztem haza Erdélyből, és mivel teljesen elkápráztatott ez a hely, szeretném Veletek is megosztani az élményeimet. Nem biztos, hogy minden napot olyan részletesen fogok leírni, inkább majd a képek beszélnek, de azért valamennyit én is fogok mesélni.


Csütörtökön, azaz 15-én indultunk a délelőtti órákban. Első úticélunk Arad volt, ahol a(z ott élő) rokonaink vártak. Rögtön egy misével kezdtünk, majd ebédelni indultunk. Onnan elkocsikáztunk a szálláshoz, majd egy gyors kipakolás, berendezketés után mentünk várost nézni.
Aradról igen vegyes véleményem van, amit most ki is szeretnék nyilvánítani, úgyhogy mindenkitől előre is elnézést kérek, az őszinte szavak miatt. A külváros az szerintem kritikán aluli, minden le van pusztulva, egyedül az Ortodox templomok vígasztalják a látványt. A belváros csak azért különb, mivel a házak díszesebbek és színesebbek, de szintén minden olyan kopottas. De végülis azért szép volt.

Az aradi vértanúk egyik emlékműve.

Másnap, pénteken tovább indultunk egészen Hargitafürdőig. Ám de, útközben több helyen is megálltunk, ezek között például olyan nevezetességek is voltak, mint a Vajdahunyad vára. Életem leggyönyörűbb várát láttam, sajnos bemenni már se időnk se kedvünk nem volt, mivel kígyózó sor állt a jegyes bódé előtt.
Az utunk során a következő szépséges dolog Gyulafehérváron ért, ahol 2 templomot is megnéztünk, mindkettő kívülről is, és belülről is csodálatos volt. Ezekről lentebb láthattok képet.
Este, olyan fél 11-kor értünk a szállásunkra, ami 1700 m magason volt.

Vajdahunyad várától pár km-re van egy falu,amit nagy részt ehhez hasonló
épületek szegélyezik. Nagyon érdekes látvány volt.

A szombati napra, a híres nevezetes Gyilkos-tavat terveztük be. Nekem talán ez volt a kedvenc napom, mivel gyönyörű hely ez a Gyilkos-tó, igaz már nem olyan mint régen, de így is elbűvölő. Igazából, a tó körbejárása egy óra alatt meg lett volna, de mi a délután nagy részét ott töltöttük. Az ebédet ott fogyasztottuk el, rengeteg képet készítettünk és egy jó nagyot sétáltunk. Egyetlen bajom csak a sok turista volt.
A tó után pedig elmentünk és megnéztük a Békás szorost, de ott nem időztünk sokat.

Ezzel a tehénnel út közben találkoztunk össze. Elég véletlenszerű volt.
De az biztos, hogy nem volt túl szívbajos, mivel elég könnyedén és lassan
járt, kelt az úton. Cseppet sem zavartatta magát.

Vasárnap, egy kisebb pihenő napot tartottunk, elvégre az utóbbi 3 napban rengeteget utaztunk. Így erre a napra közeli falvakba/városokba látogattunk el. Az számotokra érdekesebb része, Csíksomlyón kezdődött, ugyanis felmentünk a Csíksomlyói domb tetejére, ahol egy kis kápolna helyezkedik el. Ott megnéztük a kilátást, és kicsit lejjebb mentünk, ahol volt egy nyáj, ami bárányokból és kecskékből állt. Lőttünk pár képet róluk, kicsit megkergettük őket, és igazából indultunk is tovább Székelyudvarhelyre, ahol elmentünk ebédelni, és mivel 1 órát kellett várni a kajára, ezért addig körbenéztünk a városban. Itt is jellemzőek voltak a színes, díszes épületek. Mondanom sem kell, nagyon szép volt.
Ebéd után vissza mentünk a szállásra, és igazából, mivel volt még egy olyan másfél óránk a vacsiig, elmentünk sétálni, egy kicsit megnézni  a falut. Megnéztünk 2 forrást is, amiknek narancssárga volt a színük, a magas vastartalmuk miatt.

Hétfőn a Szent Anna tavat céloztuk meg. Ott fentebb a parkolónál megálltunk, majd onnan lesétáltunk a tóhoz. Miután kicsit megcsodáltuk elindultunk, hogy körbe járjuk. Közben többször is megálltunk képeket csinálni, de nagyobb pihenőt csak ebédkor tartottunk. Mikor már körbe jártuk a tavat, vissza indultunk, majd kocsiba szálltunk és a következő állomásunk Tusnád volt, ahol fellelhető egy olyan templom, kápolna, ami úgy néz ki mint, ha ki lenne fordítva. Miután kellő képen lefotóztuk a templomot, megnéztük a tavat is, ami eléggé le volt pusztulva, úgyhogy nem időztünk ott túl sokat.

Végül pedig az utolsó Erdélyben töltött napunkat szuvenírek beszerzésével töltöttük, aminek helye Korond volt. Gyönyörű kerámiai edényeket, bögréket szereztünk be, mind magunknak, mind a szeretteinknek.
De még előtte benéztünk Farkaslakára, ahol megnéztük Tamási Áron szülőházát. A szállához vissza térve pedig megint csak elmentünk sétálni, most a falu egy másik pontjára.Itt gyönyörű volt a kilátás, én személy szerint még sétáltam volna egy kicsit, de sajnos,
 vagy nem sajnos mennünk kellett vacsorázni.

Tehát ez volt az erdélyi utazásunk. Maguk, az ottani emberek is nagyon aranyosak voltak, öröm volt köztük lenni. Elég furcsa, de ugyan akkor érdekes is volt, hogy mennyire vissza maradottak voltak a székelyek. Például rengeteg lovas szekeret láttunk, meg pásztorokat is. Meg eszméletlen szabadon és lazán éltek, ami számomra elég érdekes, néha már kicsit félelmetes volt.
De összeségében nagyon tetszett ez a nyaralás, ez a hely. Gyönyörű helyeket és új élményeket szerezhettem ezáltal, úgyhogy biztosan vissza szeretnék vissza térni ide.


Köszönöm, hogy ma is velem tartottatok, remélem élveztétek ezt az élmény beszámolót.


Csodaszép napot kívánok!

Csicsóka


Előző bejegyzésem: Könyvajánló #11
Ehhez kapcsolódó bejegyzéseimért kattints IDE